Skandináv kaland, 11. nap – Smögen: egy újabb ékkő a svéd szigetvilág ékszerdobozában
Nehezen veszünk búcsút az öckerői sziklák társaságától, de indulnunk kell tovább. Az első megállónk a Bohus erőd, ami egykor fontos szerepet töltött be a svéd-norvég történelemben. A 12. században épült vár, amely az egykori svéd-norvég határon feküdt, egy 40 méter magas szikláról tekint le a Göta folyó elágazására és a mai Kungälv városára. A több mint 700 éves épület ma a svéd király tulajdonában áll, és rendkívül jó állapotban várja a látogatókat. Különösen a gyerekek érezhetik itt jól magukat: számos izgalmas játékot kipróbálhatnak, pl. egy mini lovagi tornát, célba dobást vagy íjászkodást, de egy gályán át is húzhatják magukat a vár mögötti, békanyállal benőtt halastavon. A várban színpad és grillsütöde is található, és az épület rendezvényekre is bérelhető. Érdemes meglátogatni. Mi is jól éreztük magunkat, annak ellenére, hogy Dodi lefejelte a várfalat, és kis híján az elsősegélysátorban kötöttünk ki…
Az erőd után kicsit hezitálunk, merre folytassuk az utunkat. Bekanyarodunk Marstrandra, amit a svéd riviérának neveznek az útikönyvek. Itt azonban nem időzünk sokat, mert felfedezzük, hogy a kikötő fölé magasodó Carlstens erőd egy külön kis szigeten áll, ahova komppal kéne átmenni. Erre most nem szánunk időt – főleg a Bohus-baleset friss emlékének hatására, így inkább tovább haladunk északra.
A Smögen-sziget van tervben, ahova egy mutatós híd vezet át
a szárazföldről. Az apró kikötők, a lila csarab cserjékkel borított, sirályok
napozóágyául szolgáló sziklák, és a színes halászházak azonnal elvarázsolnak.
Továbbra is gondunk van a svédországi parkolással, de végül letöltünk egy
appot, amivel a tábla szerint a lehető legegyszerűbb módon fizethetjük ki a
parkolójegyünket. Reméljük, hogy nem fognak otthon csillagászati összegű bírságok
várni…
Gyalogszerrel indulunk el a kikötő mentén, ahol a kicsitől az egészen nagyig terjedő méretben horgonyoznak a motoros és vitorlás jachtok. A fedélzeten halvacsorájukat költő, borozgató párok és baráti társaságok ücsörögnek. Svédország leghangulatosabb és legtöbbet fényképezett mólójáról egyszer csak egy térre érünk, ahol minden irányban butikok és éttermek tárják felénk hívogató bejáratukat. Az egyik cukrászdába egy fagyi erejéig betérünk. Szóba kerül egy tengerparti vacsora is, de végül elvetjük az ötletet. Idő közben ránk esteledett; úgy döntünk, a szigeten töltjük az éjszakát.
