Skandináv kaland, 3. nap – Éjszaka a Balti-tenger partján; az utolsó német állomás
Délelőtt tovább indul a partibusz észak felé: vár ránk egy újabb 4-5 órás szakasz. Kicsit lassabban haladunk a vártnál, ezért a valóságban ez a 4-5 óra inkább 6 lesz. Késő délután érkezünk Kielbe, a Balti-tenger partján fekvő kikötővárosba. Bivakolásra készülünk, de gyorsan elmenekülünk az elsőként kiszemelt, „kamionosok és k*vák” stílusú parkolóból, és inkább a parton, a kikötő mellett állítjuk le a lakóautót. Közvetlenül mellettünk halad az út – reménykedünk benne, hogy éjjel nem lesz zavaró a forgalom. A hatalmas tengerjáró hajók, a kisebb fregattok és az ormótlan hadihajók látványa azonban kárpótol bennünket az apró kényelmetlenségért.
Megállás után gyors főzés következik, mert mostanra kifogytunk az előre csomagolt ebédekből. A partot elárasztja a paprikás csirke illata, melyhez a sirályok éneke – szerintem inkább röhögése – szolgáltat romantikus háttérzenét. Megejtettük az első bevásárlásunkat egy Lidlben. Az otthonról hozott csirkehús megadta magát, amiről az alattomosan fel-felbukkanó penetráns hullaszag alapján szereztünk tudomást, ami szép lassan megtöltötte az utasteret. Megjegyzés: a hűtőtáska nem alkalmas romlandó élelmiszer tárolására... Szóval könnyes szemmel megváltunk a csirkétől, és pótoltuk a kiesett terméket a helyi szupermarketből.
Fenséges – kissé tésztaorientált – estebédünk után ismét két
kerékre váltunk, hogy körülnézzünk a településen. Az óvárosba tekerünk, ami a
berlini forgatag után kifejezetten csendesnek, rendezettnek és kellemesnek tűnik.
Meglepve vesszük észre, hogy este fél kilenc körül jár az idő, hiszen itt még
nem ment le a nap – és egészen háromnegyed tízig fent is marad. Azt hiszem, az
egyre későbbi időpontokra tolódó naplementék nem fognak jót tenni az
időérzékünknek...
Látványosságokra nincs sok időnk, így itt is csak
benyomásokat szerzünk a városról (kellemeseket), majd elindulunk vissza a
guruló házunkhoz. Nem gondoltam volna, hogy ilyen jó érzéssel fog eltölteni a
kabát viselése augusztus elején, de tény: örömmel üdvözöljük a hűvösebb
időjárást.
Holnap átlépjük a dán határt, és megkezdődik a valódi
skandináv kaland.




